Szolnok

warning: Creating default object from empty value in /data/web/www_zounuk/sites/all/modules/i18n/i18ntaxonomy/i18ntaxonomy.pages.inc on line 34.

Kasza Józsefné Simon Márta (1953-2023)

Simon Márta 1953-ban született Budapesten. Szakmai tevékenységét 1971-ben középfokú kereskedelmi végzettséggel kezdte meg az újszászi ÁFÉSZ-nél, majd a munka mellett 1977-ben kereskedelmi üzemgazdász oklevelet szerzett. 1984-ben Szolnokra távozott, a MESZÖV munkatársa lett. 1991 óta mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezett. 1995-től a megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági vezetője volt. 2004-től az újszászi középiskola gazdasági vezetője lett. 
Emberi és szakmai kvalitásaira már fiatal korában felfigyeltek.

Aba-Novák Vilmos emléktábla (Szolnok)

Aba-Novák Vilmos, a Szolnoki Művésztelephez kötődő, festőművész emléktábláját avatták fel 2023. március 22-én délután a Damjanich János Múzeum Szolnoki Pantheonjában. A dombormű Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

Forrás:

Hartai Gergely: Újra bűvült a pantheon. Új Néplap (2023.03.24.) 

Lippich Gusztáv-emléktábla (Szolnok)

A Szolnoki Művésztelep fennállásának 120. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak a művésztelep alapításában fontos szerepet betöltő egykori fősispán Lippich Gusztáv (1848 – 1916) tiszteletére 2022. július 2-án.

Lippich Gusztáv-dombormű (Szolnok)

2023. február 16-án avatták fel Lippich Gusztáv (1848-1916) egykori vármegyei főispán emléktábláját a Szolnoki Panteonban. A dombormű Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása. Az emléktáblát Szalóki István adományozta domborművet, amelyet dr. Berkó Attila, a vármegye jelenlegi főispánja és az alkotó leplezett le.

Lippich Gusztáv (1848-1916)

Koronghi Lippich Gusztáv 1848. szeptember 4-én született Szelevényen. Apja a nemes, Lippich Imre (1807-1848) szelevényi birtokos, aki még fia születése előtt elhunyt.

Pataky Béla (1932-2023)

1932. február 17-én született. Édesanyja földbirtokos család sarja, hétéves korától zárdában nevelkedett. Édesapja 21 éves korában került haza az olasz frontról. Romániában a brádi aranybányában kapott munkát, itt találkozott a két szülő. A hét nyelvet beszélő, művelt asszony családja természetesen nem engedte meg, hogy lányuk egy rézműves fiával álljon össze, így az esküvőre csak lányszöktetés után kerülhetett sor.

Sipos téri Általános Iskola (Szolnok)

1872 nyarán Szolnok államsegélyt nyert egy iskola építésére, és a munkát Obermajer Lajos kapta meg. Az iskolát a Vörös Ökör fogadó mellé (a mai Hősök tere) tervezték, de végül a városi Bikaakol helyére került. Bár Obermajer az iskola falait magasabbra akarta rakatni, a lapos terület miatt töltést javasolt és bádog esőcsatornákat, azonban a város a korábbi költségvetés keretein belül maradt. Ezt az iskolát 1874. őszén adtak át a Nagykereszt utca (ma Ady E. u.) kiszögellésében a Bika-akol téren.

Gyomai György (1899-1973)

Gyomai György Gyomai 1899-ben született. Tanítói oklevelet szerzett, és ez meghatározta egész későbbi életpályáját és írói munkásságát is.
 
Kiskunfélegyházán szerzett tanítói oklevél birtokában előbb Sárbogárdon, Komáromban és Jászberényben majd 1925-től Szolnokon élt és tanított, a Szolnok-Ugar tanyai iskolában. Később a Szolnok környéki tanyai és úgynevezett vándoriskolákat igazgatta. (A vándoriskola még létezett a két világháború közötti Magyarországon.

Sándor Pál (1901-1972)

1901. április 1-jén született Szolnokon. Szülei Sándor Miksa városi pénztártiszt és Kohn Hermina (1868–1951).
 
1918-tól vett részt a munkásmozgalomban, 1919-ben lett a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja. A Tanácsköztársaság alatt a KIMSZ helyi szervezetének vezetője volt Szolnokon. Proletárdiktatúra bukása után letartóztatták, majd ideiglenesen szabadlábra helyezték. A Horthy-korszakban emigrált és a Bécsi Egyetemen filozófiát tanult.

Szolnok Megyei Nyomdaipari Vállalat (Szolnok)

Az 1950-es évek elején az államosítás után a szolnoki nyomdák a budapesti Globus nyomda, majd később a Keletmagyarországi Nyomdaipari ES felügyelete alatt működtek. Az ipar átszervezésekor a Megyei Tanács irányítása alá kerültek. 
1950-ben a volt Sarkadi és Faragó nyomdát egyesítették, majd az összes üzemeket átköltöztették a Tiszavidék nyomdába. A jó gépeket üzembe helyezték, az avultakat selejtezték. Nehézséget jelentett, hogy a könyvkötészetet a város más részén kellett elhelyezni, megint máshol a bélyegzőüzemet.
Tartalom átvétel
UMFT