Helyismereti wiki oldalak
Mosztay Antal
főmolnár * 1891. Nagykér. A bpesti technológián tanfolyamot végzett, 1907-ben szabadult fel, segéd volt Solymáron, főmolnár Jánoshalmán, 1927 óta a Törökszentmiklósi gazdák gőzmalmában főmolnár. - 1912-től az összeomlásig a haditengerészetnél szolgált. K. cs. k., mozg. eml. k. tulajd. A PLE tagja. - Felesége: Vatzek Józsa, gyermekei: Ilona és Dezső.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Bozóky Álmos
szentbenedeki, vas- és fűszerkereskedő * 1869. Kunszentmárton. A nemességet az előnévvel B. István őse 1676-ban kapta, a törökök elleni harcokban tanusított vitézségéért. Kereskedelmi iskolát végzett Kolozsváron, szakmáját Túrkevén tanulta, cégvezető volt Baróton és Zilahon, 1898 óta önálló. A Kereskedők egyesületének elnöke volt, a Tkpt felügy. biz. elnöke, az Uri kaszinó választmányi tagja, a közs. képv. test., a várm. thb. tagja. - Felesége: Kurcz Kornélia, gyermekei: Ilona (vit. Bocskor Imréné), Atilla (cégv. atyjánál), Kornélia, Róza (Kovács Károlyné), Erzsébet (Kozelka Károlyné) és Imre.
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Kunbaba (Kunhegyes)
A kunhegyesi Református Általános Iskola udvarán állították fel Györfi Sándor szobrászművész alkotását az I. Kun világtalálkozó alkalmából 2009-ben. A műkőből készült szoboralak összekulcsolt kezében az áldozati csésze található, amelyből valamikor a kun törzsfők áldomásként kumiszt ittak.
Forrás:
Pintér Zoltán Árpád: Kun emlékhelyek a Kárpát-medencében. Karcag, 2015.
Orosz István (1838-1922)
Jászladányban született 1838. április 8-án. Tizenkét évesen kényszerült tanulmányai abbahagyására. Földmíves apjának segédkezve beletanult a paraszti munkába.
Búcsúvezetőként, verses imafüzetek szerzőjeként tett szert országos hírnévre. Rendszeresen felkereste a legjelentősebb hazai kegyhelyeket, ahol maga árusítototta füzeteit. 1894-ben a nagyhetet Rómában töltötte. Önéletrajzát Bálint Sándor adta ki Egy magyar szentember címmel.
Jászladányban - ahol vallásos társulatok vezetője, a Jászvidéki Takarékpénztár és a Temetkezési Egylet pénztárosa volt - hunyt el 1922. december 8-án. Szépen felújított síremléke a Dabi temetőben látható.
Tury Gyula felvétele, 1912.
Forrás:
Bálint Sándor: Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Bp. 1942. (Újabb kiadásai: Szolnok, 1991. reprint; Bp. 2011.)
Magyar Ktolikus Lexikon. 10. kötet. Bp. 2005.
Kósa Károly: Egy jászladányi szentember: Orosz István. = Maholnap, I/10. (1989. júl. 20.) p. 25.
Bíró István (1924)
1924-ben született Szolnokon Bíró István. A Budapesti Műszaki Egyetemen szereztt diplomát, mint villamosmérnök 1950-ben. Karrierje az egyetemen kezdődött, mint tanársegéd. Társszerzője volt az 1952-ben megjelent Rádióvételtechnika című tankönyvnek. A Magyar Tudományos Akadémia kutatócsoportjának a tagja volt 1955 és 1956 között. 1957-ben a svéd Nobel Intézet munkatársa lett, majd az Amerikai Egyesült Államokban, Princetonban telepedett le.
Forrás:
Hungarians in America. New York, 1966.
2. világháborús emlékmű (Jászágó)
Jászágó, mint Jászárokszállás településrésze érte meg a 2. világháborút. A helyi áldozatok emlékére a rendszerváltás után emeltek mementót. 1990. október 23-án avatták fel Sisa József (1951-) iparművész alkotását.
(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Forrás:
Farkas Kristóf Vince - Fodor Istán Ferenc: Második világháborús emlékművek a Jászságban. In: Jászsági évköyv. Jászberény, 2015.: 33-40.
Bodnár Sándor
ny. cs. th. * 1882. Karcag. Régi kun család sarja. 1907-ben lépett a csendőrség kötelékébe, 1926-ban vonult nyugalomba. Kovácsműhelye van. Több kitüntetés tulajd. - Felesége: T. Balogh Eszter, gyermekei: Eszter, Katalin, Mária, Anna, Lajos és Ilona Zsuzsanna
Forrás:
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Vetró József (1950-2019)
1950. február 2-án született Budapesten. Gyermekkorában került Szajolba. Már középiskolás évei alatt versenyszerűen szertornázott és a birkózást is kipróbálta Miskolcob.
A Szolnoki MÁV igazolt birkózója lett. 1980-ban Szegeden edzői képesítést szerzett. Kiskunhalason 1988-ig tanította a birkózást, majd a Szolnoki MÁV-nál folytatta.
1991-ben alapította meg a Szajol Birkózó DSK-t. Kezei alól több nehézsúlyú bajnok és ifjúsági válogatott került ki. Az edzősködés mellett 2006-ig bíráskodott is.
2019 januárjában hunyt el. 68 évet élt.
Forrás:
Vetró József emlékére = Szajoli Krónika (2019.01-02.): 10.
Római katolikus templom (Cserkeszőlő)
A cserkeszőlői római katolikus egyház a tiszakürti lelkészség filiája. Az 1990-es években kezdődött meg önálló templom építése. Az harangtorony megépítését, az épület bővítését, a tetőszerkezet átépítését, valamint a teljes belsőépítészeti mumkálatokat a szolnoki Bolax Kft végzte el már 2005-ben. A templom belső kialakítása Dragonics Márta belsőépítész munkája. 2005. július 11-én szentelték fel a templomot Szent Benedek, Európa védőszentjének tiszteletére. Ekkor avatták fel azt az emléktáblát, mely a templom előtti parkban található és az építésben résztvevő alkotók, illetve a szentelést végző egyházi személyek nevét őrzte meg az utókor számára.
(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)
Ráday
(rádai)
A Rathold nemzetségből származik.
Lipót királytól 1709. évben Ráday Gáspár Réde, Apcz, Méra, Csány, és Igar falukra adományt nyert.
(1767. év pp. 852. A. sz. 1755. év pp. 551. sz.)
Forrás:
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
English
Deutsch
Magyar